====== 23. sz. laboratóriumi munka ====== ==== A prezentációkészítés alapjai ==== |A munka témája: |A prezentációkészítés alapjai.| |A munka célja: |Elsajátítani a prezentációkészítés alapvető lépéseit.| |Elméleti ismeretek: |Prezentáció, dia, normál nézet, diarendező, helyőrző, kitöltési effektusok, mintadia, diavetítés, áttűnés, egyéni animáció, animálási sémák, időzítés.| __**A munka menete:**__ Indítsa el a **Microsoft PowerPoint** prezentációkészítő programot! //**0. feladat.**// A **Fájl** menüpont **Fiók** / **Névjegy** (**Fájl** / **Súgó**) menüpontjában nézze meg a program verziószámát és írja be azt a munkafüzetbe! //**1. feladat.**// Hozza létre a következő ábrákon megadott prezentációt a //Dokumentumok// mappába **Sajat_Nev_pp1_szak.pptx** néven! (Ha intézményi helyi hálózaton van, akkor másolja a //Dokumentumok// mappába a hálózati **kmtfm** gépen található **inst** megosztás **feladatok/pp1_kepek** mappáját! \\kmtfm\inst\FELADATOK\pp1_kepek\ ) Készítse el a képen látható **mintadiát**! A cím helyőrzője **32**, az objektumterület **18 pont** betűméretű legyen. A **bal alsó** sarokba hozza létre **diaszámot** tartalmazó szövegdobozt. A **diaminta jobb alsó** sarkába jelenítse meg a **saját nevét**! {{ :informatika:pp01.png?nolink |}} //**2. feladat.**// Az első diát formázza a képen látható módon! A vonal legyen vörös színű 5 pont vastagságú és árnyékolt! {{ :informatika:pp02.png?nolink |}} //**3. feladat.**// A második dián hozzon létre három szövegdobozt a következő tartalmakkal: **Asztali személyi számítógép**: Egyidejűleg egyetlen felhasználó kiszolgálására alkalmas számítógép. Vállalati vagy otthoni környezetben is használható, használati céljainak megfelelően különféle perifériák kezelésére képes. Elfogadható árszintje miatt a mindennapi életben leginkább elterjedt számítógép-kategória. **Hordozható személyi számítógép**: Olyan személyi vagy ipari célra kialakított személyi számítógép, amelyet méretének és súlyának csökkentésével hordozhatóvá alakítottak ki. A hordozható számítógépek teljesítményükben megegyeznek az asztali számítógépekkel, de különleges kialakításuk miatt általában drágábbak. Kompakt megvalósításuk és csökkenő áruk révén azonban egyre elterjedtebbé válnak az üzletemberek és a magánfelhasználók körében is. **Palmtop, kézi számítógép**: Olyan kézi eszközök, melyek számítógépes, telefonos, fax, valamint hálózati szolgáltatásokat nyújtanak a felhasználó számára. Ilyen például a mobiltelefon. A palmtop eszközöket gyakran hívják zsebszámítógépnek vagy PDA-nak (Personal Digital Assistant) is. Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:pc.jpg?linkonly}}; {{:informatika:notebook.jpg?linkonly}}; {{:informatika:palmtop.jpg?linkonly}}! {{ :informatika:pp03.png?nolink |}} //**4. feladat.**// A harmadik dián hozza létre a képen látható alakzatokat és négy szövegdobozt a következő tartalmakkal! {{ :informatika:pp04.png?nolink |}} //**5. feladat.**// A 4. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A legjellemzőbb bemeneti periféria a **billentyűzet (keyboard)**. E nélkül nehezen képzelhető el a számítógép használata. Típusait a billentyűk száma és azok nyelv szerinti kiosztása alapján szokás megkülönböztetni. A szabványos angol billentyűzet 101, míg a magyar 102 vagy 105 gombos, de tetszés szerint válogathatunk számtalan további billentyűzettípus közül is. Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:billentyuzet.jpg?linkonly}}; {{:informatika:bill_2.gif?linkonly}} {{ :informatika:pp05.png?nolink |}} //**6. feladat.**// Az 5. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A grafikus képernyők elterjedésével alakították ki a grafikus felhasználói felületeket, amelyeknél az információ átadásához úgynevezett ikonokat alkalmaznak. Az **egér (mouse)** a grafikus operációs rendszerek megjelenésével vált nélkülözhetetlen perifériává. Használata nagyban megkönnyíti a számítógéppel végzett munkánkat. Az egér mozgatásával egy mutatót irányíthatunk a képernyőn, és különféle műveleteket végezhetünk el az ott található objektumokon. Legelterjedtebb változatai kettő-, illetve háromgombosak. Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:eger1.jpg?linkonly}}; {{:informatika:eger_mech.JPG?linkonly}}; {{:informatika:eger2.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp06.png?nolink |}} //**7. feladat.**// Az 6. dián hozza létre szövegdobozt a következő tartalommal: A **hanyattegér (trackball)** a hagyományos mechanikus egér megfordításával jött létre. A kézzel forgatható golyó mellett kaptak helyet az egér gombjai. Gyakran használják hordozható számítógépeknél beépített mutatóeszközként is. Előnye az egérrel szemben, hogy nem kell mozgatni, ezért kisebb helyigényű. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:hanyatteger.gif?linkonly}} {{ :informatika:pp07.png?nolink |}} //**8. feladat.**// Az 7. dián hozza létre szövegdobozt a következő tartalommal: A **lapolvasó (scanner)** segítségével nyomtatott szöveget, fotókat vagy rajzokat vihetünk be a számítógépbe. Bár megkülönböztethetünk fekete-fehér és színes szkennereket, ma már csak az utóbbi típusok kaphatók a piacon. E kettőt szinte csak képfelbontási képességük különbözteti meg egymástól. A szkennereknek létezik kézi és asztali változata is. Utóbbi általában A4 vagy A3 méretű oldalak, míg kézi változata kisebb területek beolvasására használható. A dobszkenner és a speciális diaszkenner segítségével diapozitívok, illetve negatív filmek is feldolgozhatók. A szkenner a papíron lévő információkat minden esetben kép formátumban továbbítja a számítógépnek. Ha a szkennert nyomtatott szövegek beolvasására kívánjuk használni, a szöveg értelmezéséhez speciális optikai karakterfelismerő, ún. OCR program szükséges. A karakterfelismerő program a karakterek alakjának felismerésével a képet szöveges dokumentummá alakítja. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:scenner.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp08.png?nolink |}} //**9. feladat.**// Az 8. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A **digitális fényképezőgép** a képeket nem filmszalagra fotózza, hanem digitális formátumban tárolja. Az eltárolt képeket ezután áttölthetjük számítógépünkre, feldolgozhatjuk valamilyen grafikai programmal, vagy akár ki is nyomtathatjuk. A filmszalagra készült képekkel szemben, melyek felbontása szinte végtelennek tekinthető, a digitális képek felbontása mindig limitált, amely a fényképező képdigitalizálási mechanizmusának optikai felbontásától, a fényképező memóriakapacitásától, valamint a kép kinyomtatására használt eszköz kimeneti felbontásától függ. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:fenykepezogep.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp09.png?nolink |}} //**10. feladat.**// Az 9. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: Az **érintőpad (touchpad)** elsősorban a hordozható számítógépeken elterjedt, az egeret helyettesítő eszköz. A hanyattegérrel szemben nem tartalmaz mozgó alkatrészeket. Ujjunkat a pad felületén a megfelelő irányba húzva mozgathatjuk az egérmutatót. Az egérgomboknak megfelelő gombokat itt is megtaláljuk, de a bal gombra kattintás helyett használhatjuk az érintőpadra történő koppintást is. A nyomásérzékeny felület adta lehetőségeket egyes grafikus programok is kihasználják. Ezeknél az alkalmazott ecset vastagságát vagy az ecsetvonás erősségét módosíthatjuk a nyomás fokozásával vagy csökkentésével. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:erintopad.gif?linkonly}} {{ :informatika:pp10.png?nolink |}} //**11. feladat.**// Az 10. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A **digitalizáló tábla** két részből, egy táblából és a rajta mozgatható adóból áll. A mozgást érzékelheti az adó vagy a tábla is. Az adó használható hagyományos egérként is. Gyakran használnak a táblára felhelyezhető fóliafeltéteket, amelyek segítségével különféle menürendszerek és elemkészletek érhetők el. A műszakitervező-rendszereknél elsősorban egér alakú adóval ellátott digitalizáló táblát használnak. Grafikai alkalmazásokhoz általában a toll formájú adóval ellátott, nyomásérzékeny digitalizáló tábla használata ajánlott. Utóbbi típusnál az eszköz a toll különféle erejű nyomását is érzékeli, és a grafikus programok a nyomáshoz igazítják a használt szoftveres rajzeszköz méretét. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:digitalizalo_tabla.gif?linkonly}} {{ :informatika:pp11.png?nolink |}} //**12. feladat.**// Az 11. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A **fényceruza (light pen)** egy ceruza alakú eszköz, amellyel a képernyő egy tetszőleges pontja kijelölhető. A fényceruza hegyében egy érzékelő van, mely észleli a képernyőt pásztázó elektronsugarat. Amikor a ceruza hegyét a képernyőhöz érintjük, az érzékelő meghatározza a fényceruza koordinátáit. A képernyőn mutogatva és az eszköz gombjait használva az egérhez hasonlóan dolgozhatunk. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:fenyceruza.gif?linkonly}} {{ :informatika:pp12.png?nolink |}} //**13. feladat.**// Az 12. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A **botkormány (joystick)** elsősorban játékoknál alkalmazott beviteli periféria. A botkormányhoz hasonló szerepe van, és hasonló elven működik a **gamepad** is, mely különböző iránybillentyűkkel, gombbal, kapcsolóval rendelkezik. Segítségével bármilyen játékot irányíthatunk. Hasonló játékvezérlő eszköz a **kormány** is, melyhez különböző pedálok kapcsolhatók. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:joystic.gif?linkonly}} {{ :informatika:pp13.png?nolink |}} //**14. feladat.**// Az 13. dián hozzon létre két szövegdobozt a következő tartalmakkal: A legelterjedtebb a **katódsugárcsöves (CRT: Cathode Ray Tube)** monitor, melyben egy elektronsugarat lőnek ki a képernyő fényporral bevont falára. Az elektronsugár másodpercenként legalább 50-szer befutja a képernyőt. Mivel ezen monitorok súlya és kiterjedése igen nagy, hordozható számítógépekbe nem építhetők be. A monitorok másik típusa **folyadékkristályos (LCD: Liquid Crystal Display)** technológiával működik. Első változataikat hordozható számítógépeken - laptopokon, notebookokon - alkalmazták, de ma már számtalan asztali típus is létezik. Előnyük a vékonyságukból adódó kis helyigény és az alacsony energiafelhasználás, hátrányuk a kötött képfelbontás és a magasabb ár. A kötött képfelbontás azt jelenti, hogy az LCD monitorok, a katódsugaras monitorokkal ellentétben, csak egyféle - például 800x600 vagy 1024x768 képpont méretű - kép jó minőségű megjelenítésére alkalmasak. Más felbontások használata esetén a képminőség romolhat. Az LCD technika továbbfejlesztésével megjelentek az úgynevezett **TFT (Thin Film Transistor)** technológiával készült kijelzők. Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:monitor_crt.jpg?linkonly}}; {{:informatika:tft.gif?linkonly}} {{ :informatika:pp14.png?nolink |}} //**15. feladat.**// Az 14. dián hozzon létre három szövegdobozt a következő tartalmakkal: A **mátrixnyomtató** a legrégebbi, ma is forgalomban lévő típus. Működése a klasszikus, tintaszalagos írógéphez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a mátrixnyomtató az írásjelek képét az írófejében elhelyezkedő tűk (9, 18 vagy 24 darab) segítségével pontokból alakítja ki. Előnye, hogy indigós papírra egyetlen nyomtatási menetben több példányban is nyomtathatunk, így például a számlanyomtatás terén nehezen nélkülözhető. A **tintasugaras** nyomtató nyomtatáskor egy kisméretű tintaágyú egy festékpatronból mikroszkopikus méretű tintacseppeket lő a papírra. Egy-egy karaktert sokkal több pontból alakítanak ki, mint a mátrixnyomtatók, és rendkívül csendesek. Elsősorban otthon vagy kisebb irodákban használják jó minőségű nyomtatványok készítésére. A **lézernyomtató** működési elve a fénymásolókhoz hasonlítható. Egy speciális, fényérzékeny anyaggal bevont, elektromosan feltöltött hengerre lézer rajzolja fel a nyomtatandó képet. A lézerpásztázott helyeken a henger elektrosztatikus töltést kap, így amikor érintkezésbe kerül a festékport tartalmazó rekesszel, a festék feltapad a hengerre. A hengerről gördítéssel kerül át a kép a papírra, majd a nyomtató magas hőmérsékletű beégető művében rögzül a nyomat. A lézernyomtatót leginkább irodákban használják, mivel gyorsan, jó minőségben képes nyomtatni. Egyes típusai tömeges nyomtatásra is kiválóan alkalmasak. Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:nyomtato_tus.jpg?linkonly}}; {{:informatika:nyomtato_tinta.jpg?linkonly}}; {{:informatika:nyomtato_laser.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp15.png?nolink |}} //**16. feladat.**// Az 15. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A ki- és bemeneti eszközök klasszikus példája az úgynevezett **érintőképernyő (touch screen)**. Az érintőképernyő egy számítógép monitorához hasonló eszköz, melynek segítségével a rajta megjelenő parancsokat és funkciókat érintéssel választhatjuk ki. Az érintőképernyő ultrahang vagy nagyfrekvenciás jelek segítségével érzékeli, hogy a képernyő elé helyezett átlátszó, üveg vagy műanyag réteget a felhasználó hol érinti meg. Az egeres kattintásnak ujjunkkal végzett kettős koppintás felel meg. Ezt a technológiát többek között információs pultok esetében alkalmazzák. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:touch_screen.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp16.png?nolink |}} //**17. feladat.**// Az 16. dián hozzon létre két szövegdobozt a következő tartalmakkal: A telefonos **modem** (**mo**dulátor-**dem**odulátor) kétirányú adatátvitelt tesz lehetővé hagyományos telefonvonalon keresztül. Ezeket az eszközöket elsősorban az Internetre történő csatlakozásra, faxok küldésére és fogadására használják. A helyi számítógépes hálózathoz **hálózati csatolókártyával** csatlakozhatunk. A hálózati csatolókártyák legfőbb jellemzője az adatátviteli sebesség. **Adatátviteli sebesség** alatt az időegység alatt átvitt bitek számát értjük, melyet **bit/s**-ban mérünk. Az átvitelt jellemezhetjük a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetkezett változások számával is, amit jelzési sebességnek, vagy közismert néven baudnak nevezünk. A hálózati kártyák legelterjedtebb típusa az Ethernet, ez 10 vagy 100 Mbit/sec átviteli sebességet biztosít. Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:modem_k.jpg?linkonly}}; {{:informatika:modem_b.jpg?linkonly}}; {{:informatika:halozati_kartya.JPG?linkonly}}; {{:informatika:vezetek_n.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp17.png?nolink |}} //**18. feladat.**// Az 17. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A **soros (serial)** port az egyik legrégebbi, általános célú kommunikációs port. A soros porton keresztül az információk bitenként kerülnek továbbításra, ezért kevés adat átvitelére képesek. Elsősorban a kis adatforgalmat igénylő eszközök - például egér, vagy telefonos modem - csatlakoztatására alkalmasak. A **párhuzamos (parallel)** portot általában a nyomtatók közvetlen csatlakoztatására használják. E csatlakozáson keresztül az adatok egy időben két irányba is áramolhatnak, a soros porthoz képest nagyobb sávszélességen. A **PS/2** portot az IBM fejlesztette ki, kifejezetten a billentyűzet és az egér csatlakoztatására. Ha az egeret a PS/2 portra csatlakoztatjuk, egy COM port felszabadul, amelyre más eszközt köthetünk. Az **USB (Universal Serial Bus)** egy újonnan kifejlesztett nagy sebességű csatlakozási port, melyet a soros és párhuzamos portok kiváltására szántak. Egy USB porton keresztül maximum 127 külső periféria csatlakoztatható. Napjainkban a nyomtatók és szkennerek többsége rendelkezik ilyen csatlakoztatási lehetőséggel is. Az USB szabvány továbbfejlesztéseként megjelent a nagyobb átviteli sebességet biztosító **USB 2.0**. Napjainkban az **IEEE 1394** szabványú kommunikációs port - melynek legismertebb változata az Apple FireWire márkanevű terméke - az egyik legnagyobb adatátviteli sebességet biztosító eszköz. Egy IEEE 1394 portra maximum 63 külső eszköz csatlakozhat. Egyik jellemző alkalmazási területe a multimédiás eszközök, például digitális videokamerák számítógéphez történő csatlakoztatása. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:csatlakozok.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp18.png?nolink |}} //**19. feladat.**// A 18. dián szúrja be a képen látható elhelyezésben és méretben a következő képeket: {{:informatika:csat_utp.jpg?linkonly}}; {{:informatika:csat_usb.jpg?linkonly}}; {{:informatika:csat_tel.jpg?linkonly}}; {{:informatika:csat_koax.jpg?linkonly}}; {{:informatika:kab1.jpg?linkonly}} hozzon létre 5 szövegdobozban képfeliratokat: {{ :informatika:pp19.png?nolink |}} //**20. feladat.**// Az 19. dián hozza létre szövegdobozt a következő tartalommal: A **hajlékonylemez** (**FD: Floppy Disk**) egy régóta létező, a legtöbb személyi számítógépen használható háttértár típus, amely kis mennyiségű adat tárolásának és szállításának viszonylag biztonságos és egyszerű eszköze. Az információt egy mágnesezhető réteggel ellátott kör alakú lemezen tároljuk. A mágneslemezen az adatok koncentrikus gyűrűkön - **sávokon** (angolul **track**) - tárolódnak úgy, hogy az író-olvasó fejet a kiválasztott sávra állítva az információ leolvasható. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:floppy_meghajto.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp21.png?nolink |}} //**21. feladat.**// Az 20. dián hozza létre szövegdobozt a következő tartalommal: A merevlemezes tárak esetében az adathordozó merev, mágnesezhető felületű lemezkorong, amelyből a kapacitás növelése érdekében egy egységben többet is elhelyeztek. Legelterjedtebb merevlemezes tár a **winchester (HDD: Hard Disk Drive)**. Az adatok tárolása lényegében ugyanúgy történik, mint a hajlékonylemezes meghajtóknál, azaz koncentrikus körökben elhelyezkedő sávokban és szektorokban, egy egységben azonban több lemezkorong van elhelyezve. Átlagos tárolókapacitásuk a kezdeti 10-20 MB-ról 8-30 GB-ra emelkedett, de szükség esetén ma már beszerezhető akár 200 GB-nyi adat tárolására képes merevlemez is. A fejlesztések eredményeként a merevlemez írási és olvasási sebessége megsokszorozódott. ( kb. 50 MB/sec) Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:winch1.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp22.png?nolink |}} //**22. feladat.**// Az 21. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A nagy adatmennyiségek kezelését és hordozhatóságát a merevlemezek cseréjét lehetővé tevő, úgynevezett **mobil rackekkel** oldották meg. Ennek lényege, hogy a merevlemezt a számítógépbe épített, fiókra emlékeztető eszközbe szerelik be, melyet könnyen kicserélhetünk vagy magunkkal vihetünk. A mobil rack cseréje általában csak a számítógép kikapcsolt állapotában lehetséges. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:winch_fiok.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp23.png?nolink |}} //**23. feladat.**// Az 22. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A CD-n tárolt információk típusától függően megkülönböztetünk audio, video és adathordozó CD-ket, az utóbbiakat **CD-ROM** -nak nevezzük. A CD-ROM a legismertebb optikai háttértár. A lemez átmérője 8 cm vagy 12 cm, vastagsága 1 mm. A 8 cm átmérőjű CD-ROM maximális tárolókapacitása 184 MB, míg a 12 cm átmérőjűé 650-800 MB-ig terjed. A **DVD (Digital Video Disk)** első pillantásra egy CD-re emlékeztet. A DVD-n maximálisan tárolható 18,8 GB adat azonban sokszorosan meghaladja a CD kapacitását. A DVD-t a kilencvenes évek közepén fejlesztették ki csúcsminőségű házimozirendszerek adathordozó eszközeként. A DVD-n a filmeket digitális formátumban, kiváló kép- és hangminőségben, többnyelvű szinkronnal és feliratozással tárolják. Lejátszásához asztali DVD-lejátszó berendezés vagy a számítógépbe épített DVD-olvasó szükséges. A CD-hez hasonlóan a DVD-t is hamar elkezdték számítógépes adatok tárolására használni. A legtöbb DVD-olvasó alkalmas hagyományos audio CD és CD-ROM olvasására is. Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:cd_meghajto.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp24.png?nolink |}} //**24. feladat.**// Az 23. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal: A **FlashDrive (Pendrive)** kulcstartó méretű, USB porta csatlakozó memóriakártya. Kis mérete, és közepes kapacitása (manapság 128 – 1024 MB) miatt leginkább a személyes adataink biztonságos tárolására használhatjuk. A közeljövőben valószínűleg teljesen kiszorítják a floppy-lemezeket. Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:pen_drive.jpg?linkonly}}; {{:informatika:flashdrive.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp25.png?nolink |}} //**25. feladat.**// A 24. dián szúrja be a képen látható elhelyezésben és méretben a következő képet: {{:informatika:alaplap.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp26.png?nolink |}} //**26. feladat.**// A 25. dián szúrja be a képen látható elhelyezésben és méretben a következő képeket: {{:informatika:haz2.jpg?linkonly}}; {{:informatika:haz3.jpg?linkonly}}; {{:informatika:haz1.jpg?linkonly}}; {{:informatika:hazbelso1.jpg?linkonly}}; {{:informatika:tap.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp27.png?nolink |}} //**27. feladat.**// A 26. dián szúrja be a képen látható elhelyezésben és méretben a következő képet: {{:informatika:hazbelso2.jpg?linkonly}} {{ :informatika:pp28.png?nolink |}} //**28. feladat.**// Állítson be mindegyik diára vetítéskor 15 másodpercenkénti automatikus továbbítást "kifelé tágítás" típusú áttűnéssel! A második dián kapcsolja ki az automatikus továbbítást. A cím szövegdobozára állítsa be a következő animációt: {{ :informatika:info1:pp30.png?nolink |}} //**29. feladat.**// Az első kép az animáció után automatikusan jelenjen meg, a következő animációval. {{ :informatika:info1:pp31.png?nolink |}} //**30. feladat.**// Az első szövegdoboz tartalma a kép megjelenése után 3 másodperccel a képen látható animációval jelenjen meg! {{ :informatika:info1:pp32.png?nolink |}} //**31. feladat.**// A második és a harmadik szövegdoboz és kép hasonló animációkkal jelenjen meg, de csak kattintásra! //**32. feladat.**// A harmadik dián az automatikus továbbítást kapcsolja 45 másodpercre! Az objektumok megjelenési sorrendje a következő legyen: - Cím - Bal oldali nyíl. - Bal oldali szövegdoboz - Jobb oldali nyíl - Jobb oldali szövegdoboz - Középső nyíl - Középső szövegdoboz Az animációk típusa nagyítás legyen! Minden animáció után 2 másodperc késleltetést kapcsoljunk. A középső nyíl az animációt ismételje kétszer majd váltson sárga színűre! //**33. feladat.**// A további diákon állítson be a 2. diához hasonló, tetszőleges animációkat. //**34. feladat.**// Küldje be a **Google Tanterembe** a feladatot! Másolja a prezentáció végére az alábbi szöveget: >> jelen nyilatkozatom elküldésével kijelentem, hogy ezt a feladat **önálló munkám**, annak elkészítése során az önálló munka kitétel tekintetében a feladatot kiadó és az azt ellenőrző oktatót **nem tévesztettem meg**. >> Jelen nyilatkozat elküldésével tudomásul veszem, hogy amennyiben a feladatot nem magam készítettem, a tárgy oktatója befogadását és **a félév aláírását megtagadja**. Csatolásként tartalmazza a prezentációt!