II. RF KMF DokuWiki

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
====== Laboratóriumi munka 11. ======
==== PowerPoint, prezentáció ====
(2.Lab.10. 1.–26.+áttűnés és animáció)

//**1. feladat.**// Hozza létre a következő ábrákon megadott prezentációt a //Dokumentumok// mappába **Sajat_Nev_p01_szak.pptx** néven!

Másolja a //Dokumentumok// mappába a hálózati **kmtfm** gépen található **inst** megosztás **feladatok/pp1_kepek** mappáját! <code bash> \\kmtfm\inst\FELADATOK\pp1_kepek\ </code>
Készítse el a képen látható **mintadiát**! A cím helyőrzője **32**, az objektumterület **18 pont** betűméretű legyen. A **bal alsó** sarokba hozza létre **diaszámot** tartalmazó szövegdobozt. A **diaminta jobb alsó** sarkába jelenítse meg a **saját nevét**!


{{ :informatika:pp01.png?nolink |}}

//**2. feladat.**// Az első diát formázza a képen látható módon! A vonal legyen vörös színű 5 pont vastagságú és árnyékolt!

{{ :informatika:pp02.png?nolink |}}

//**3. feladat.**// A második dián hozzon létre három szövegdobozt a következő tartalmakkal:

**Asztali személyi számítógép**: Egyidejűleg egyetlen felhasználó kiszolgálására alkalmas számítógép. Vállalati vagy otthoni környezetben is használható, használati céljainak megfelelően különféle perifériák kezelésére képes. Elfogadható árszintje miatt a mindennapi életben leginkább elterjedt számítógép-kategória.
 
**Hordozható személyi számítógép**: Olyan személyi vagy ipari célra kialakított személyi számítógép, amelyet méretének és súlyának csökkentésével hordozhatóvá alakítottak ki. A hordozható számítógépek teljesítményükben megegyeznek az asztali számítógépekkel, de különleges kialakításuk miatt általában drágábbak. Kompakt megvalósításuk és csökkenő áruk révén azonban egyre elterjedtebbé válnak az üzletemberek és a magánfelhasználók körében is.
 
**Palmtop, kézi számítógép**: Olyan kézi eszközök, melyek számítógépes, telefonos, fax, valamint hálózati szolgáltatásokat nyújtanak a felhasználó számára. Ilyen például a mobiltelefon. A palmtop eszközöket gyakran hívják zsebszámítógépnek vagy PDA-nak (Personal Digital Assistant) is.

Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:pc.jpg?linkonly}}; {{:informatika:notebook.jpg?linkonly}}; {{:informatika:palmtop.jpg?linkonly}}!

{{ :informatika:pp03.png?nolink |}}

//**4. feladat.**// A harmadik dián hozza létre a képen látható alakzatokat és négy szövegdobozt a következő tartalmakkal!

{{ :informatika:pp04.png?nolink |}}

//**5. feladat.**// A 4. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A legjellemzőbb bemeneti periféria a **billentyűzet (keyboard)**. E nélkül nehezen képzelhető el a számítógép használata. Típusait a billentyűk száma és azok nyelv szerinti kiosztása alapján szokás megkülönböztetni.

A szabványos angol billentyűzet 101, míg a magyar 102 vagy 105 gombos, de tetszés szerint válogathatunk számtalan további billentyűzettípus közül is.

Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:billentyuzet.jpg?linkonly}}; {{:informatika:bill_2.gif?linkonly}}

{{ :informatika:pp05.png?nolink |}}

//**6. feladat.**// Az 5. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A grafikus képernyők elterjedésével alakították ki a grafikus felhasználói felületeket, amelyeknél az információ átadásához úgynevezett ikonokat alkalmaznak. Az **egér (mouse)** a grafikus operációs rendszerek megjelenésével vált nélkülözhetetlen perifériává.

Használata nagyban megkönnyíti a számítógéppel végzett munkánkat. Az egér mozgatásával egy mutatót irányíthatunk a képernyőn, és különféle műveleteket végezhetünk el az ott található objektumokon. Legelterjedtebb változatai kettő-, illetve háromgombosak.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:eger1.jpg?linkonly}}; {{:informatika:eger_mech.JPG?linkonly}}; {{:informatika:eger2.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp06.png?nolink |}}


//**7. feladat.**// Az 6. dián hozza létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A **hanyattegér (trackball)** a hagyományos mechanikus egér megfordításával jött létre. A kézzel forgatható golyó mellett kaptak helyet az egér gombjai. Gyakran használják hordozható számítógépeknél beépített mutatóeszközként is.

Előnye az egérrel szemben, hogy nem kell mozgatni, ezért kisebb helyigényű.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:hanyatteger.gif?linkonly}}

{{ :informatika:pp07.png?nolink |}}


//**8. feladat.**// Az 7. dián hozza létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A **lapolvasó (scanner)** segítségével nyomtatott szöveget, fotókat vagy rajzokat vihetünk be a számítógépbe. Bár megkülönböztethetünk fekete-fehér és színes szkennereket, ma már csak az utóbbi típusok kaphatók a piacon. E kettőt szinte csak képfelbontási képességük különbözteti meg egymástól.

A szkennereknek létezik kézi és asztali változata is. Utóbbi általában A4 vagy A3 méretű oldalak, míg kézi változata kisebb területek beolvasására használható. A dobszkenner és a speciális diaszkenner segítségével diapozitívok, illetve negatív filmek is feldolgozhatók.

A szkenner a papíron lévő információkat minden esetben kép formátumban továbbítja a számítógépnek. Ha a szkennert nyomtatott szövegek beolvasására kívánjuk használni, a szöveg értelmezéséhez speciális optikai karakterfelismerő, ún. OCR program szükséges. A karakterfelismerő program a karakterek alakjának felismerésével a képet szöveges dokumentummá alakítja.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:scenner.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp08.png?nolink |}}


//**9. feladat.**// Az 8. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A **digitális fényképezőgép** a képeket nem filmszalagra fotózza, hanem digitális formátumban tárolja. Az eltárolt képeket ezután áttölthetjük számítógépünkre, feldolgozhatjuk valamilyen grafikai programmal, vagy akár ki is nyomtathatjuk.

A filmszalagra készült képekkel szemben, melyek felbontása szinte végtelennek tekinthető, a digitális képek felbontása mindig limitált, amely a fényképező képdigitalizálási mechanizmusának optikai felbontásától, a fényképező memóriakapacitásától, valamint a kép kinyomtatására használt eszköz kimeneti felbontásától függ.

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:fenykepezogep.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp09.png?nolink |}}


//**10. feladat.**//  Az 9. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

Az **érintőpad (touchpad)** elsősorban a hordozható számítógépeken elterjedt, az egeret helyettesítő eszköz. A hanyattegérrel szemben nem tartalmaz mozgó alkatrészeket. Ujjunkat a pad felületén a megfelelő irányba húzva mozgathatjuk az egérmutatót.

Az egérgomboknak megfelelő gombokat itt is megtaláljuk, de a bal gombra kattintás helyett használhatjuk az érintőpadra történő koppintást is.

A nyomásérzékeny felület adta lehetőségeket egyes grafikus programok is kihasználják. Ezeknél az alkalmazott ecset vastagságát vagy az ecsetvonás erősségét módosíthatjuk a nyomás fokozásával vagy csökkentésével.
 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:erintopad.gif?linkonly}}

{{ :informatika:pp10.png?nolink |}}


//**11. feladat.**// Az 10. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A **digitalizáló tábla** két részből, egy táblából és a rajta mozgatható adóból áll.
A mozgást érzékelheti az adó vagy a tábla is. Az adó használható hagyományos egérként is. Gyakran használnak a táblára felhelyezhető fóliafeltéteket, amelyek segítségével különféle menürendszerek és elemkészletek érhetők el.

A műszakitervező-rendszereknél elsősorban egér alakú adóval ellátott digitalizáló táblát használnak. Grafikai alkalmazásokhoz általában a toll formájú adóval ellátott, nyomásérzékeny digitalizáló tábla használata ajánlott.

Utóbbi típusnál az eszköz a toll különféle erejű nyomását is érzékeli, és a grafikus programok a nyomáshoz igazítják a használt szoftveres rajzeszköz méretét.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:digitalizalo_tabla.gif?linkonly}}

{{ :informatika:pp11.png?nolink |}}

//**12. feladat.**// Az 11. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A **fényceruza (light pen)** egy ceruza alakú eszköz, amellyel a képernyő egy tetszőleges pontja kijelölhető.
A fényceruza hegyében egy érzékelő van, mely észleli a képernyőt pásztázó elektronsugarat. Amikor a ceruza hegyét a képernyőhöz érintjük, az érzékelő meghatározza a fényceruza koordinátáit. A képernyőn mutogatva és az eszköz gombjait használva az egérhez hasonlóan dolgozhatunk.
 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:fenyceruza.gif?linkonly}}

{{ :informatika:pp12.png?nolink |}}


//**13. feladat.**//  Az 12. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A **botkormány (joystick)** elsősorban játékoknál alkalmazott beviteli periféria. A botkormányhoz hasonló szerepe van, és hasonló elven működik a **gamepad** is, mely különböző iránybillentyűkkel, gombbal, kapcsolóval rendelkezik. Segítségével bármilyen játékot irányíthatunk. Hasonló játékvezérlő eszköz a **kormány** is, melyhez különböző pedálok kapcsolhatók.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:joystic.gif?linkonly}}

{{ :informatika:pp13.png?nolink |}}


//**14. feladat.**// Az 13. dián hozzon létre két szövegdobozt a következő tartalmakkal:

A legelterjedtebb a **katódsugárcsöves (CRT: Cathode Ray Tube)** monitor, melyben egy elektronsugarat lőnek ki a képernyő fényporral bevont falára. Az elektronsugár másodpercenként legalább 50-szer befutja a képernyőt. Mivel ezen monitorok súlya és kiterjedése igen nagy, hordozható számítógépekbe nem építhetők be. 

A monitorok másik típusa **folyadékkristályos (LCD: Liquid Crystal Display)** technológiával működik. Első változataikat hordozható számítógépeken - laptopokon, notebookokon - alkalmazták, de ma már számtalan asztali típus is létezik. Előnyük a vékonyságukból adódó kis helyigény és az alacsony energiafelhasználás, hátrányuk a kötött képfelbontás és a magasabb ár.

A kötött képfelbontás azt jelenti, hogy az LCD monitorok, a katódsugaras monitorokkal ellentétben, csak egyféle - például 800x600 vagy 1024x768 képpont méretű - kép jó minőségű megjelenítésére alkalmasak. Más felbontások használata esetén a képminőség romolhat.
Az LCD technika továbbfejlesztésével megjelentek az úgynevezett **TFT (Thin Film Transistor)** technológiával készült kijelzők.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:monitor_crt.jpg?linkonly}}; {{:informatika:tft.gif?linkonly}}

{{ :informatika:pp14.png?nolink |}}


//**15. feladat.**// Az 14. dián hozzon létre három szövegdobozt a következő tartalmakkal:

A **mátrixnyomtató** a legrégebbi, ma is forgalomban lévő típus. Működése a klasszikus, tintaszalagos írógéphez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a mátrixnyomtató az írásjelek képét az írófejében elhelyezkedő tűk (9, 18 vagy 24 darab) segítségével pontokból alakítja ki. Előnye, hogy indigós papírra egyetlen nyomtatási menetben több példányban is nyomtathatunk, így például a számlanyomtatás terén nehezen nélkülözhető.
 
A **tintasugaras** nyomtató nyomtatáskor egy kisméretű tintaágyú egy festékpatronból mikroszkopikus méretű tintacseppeket lő a papírra. Egy-egy karaktert sokkal több pontból alakítanak ki, mint a mátrixnyomtatók, és rendkívül csendesek.
Elsősorban otthon vagy kisebb irodákban használják jó minőségű nyomtatványok készítésére.
 
A **lézernyomtató** működési elve a fénymásolókhoz hasonlítható. Egy speciális, fényérzékeny anyaggal bevont, elektromosan feltöltött hengerre lézer rajzolja fel a nyomtatandó képet.
A lézerpásztázott helyeken a henger elektrosztatikus töltést kap, így amikor érintkezésbe kerül a festékport tartalmazó rekesszel, a festék feltapad a hengerre. A hengerről gördítéssel kerül át a kép a papírra, majd a nyomtató magas hőmérsékletű beégető művében rögzül a nyomat.
A lézernyomtatót leginkább irodákban használják, mivel gyorsan, jó minőségben képes nyomtatni. Egyes típusai tömeges nyomtatásra is kiválóan alkalmasak.
 

Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:nyomtato_tus.jpg?linkonly}}; {{:informatika:nyomtato_tinta.jpg?linkonly}}; {{:informatika:nyomtato_laser.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp15.png?nolink |}}


//**16. feladat.**//  Az 15. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A ki- és bemeneti eszközök klasszikus példája az úgynevezett **érintőképernyő (touch screen)**. Az érintőképernyő egy számítógép monitorához hasonló eszköz, melynek segítségével a rajta megjelenő parancsokat és funkciókat érintéssel választhatjuk ki.

Az érintőképernyő ultrahang vagy nagyfrekvenciás jelek segítségével érzékeli, hogy a képernyő elé helyezett átlátszó, üveg vagy műanyag réteget a felhasználó hol érinti meg.

Az egeres kattintásnak ujjunkkal végzett kettős koppintás felel meg. Ezt a technológiát többek között információs pultok esetében alkalmazzák.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:touch_screen.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp16.png?nolink |}}


//**17. feladat.**//  Az 16. dián hozzon létre két szövegdobozt a következő tartalmakkal:

A telefonos **modem** (**mo**dulátor-**dem**odulátor) kétirányú adatátvitelt tesz lehetővé hagyományos telefonvonalon keresztül. Ezeket az eszközöket elsősorban az Internetre történő csatlakozásra, faxok küldésére és fogadására használják.
 
A helyi számítógépes hálózathoz **hálózati csatolókártyával** csatlakozhatunk. A hálózati csatolókártyák legfőbb jellemzője az adatátviteli sebesség.

**Adatátviteli sebesség** alatt az időegység alatt átvitt bitek számát értjük, melyet **bit/s**-ban mérünk. Az átvitelt jellemezhetjük a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetkezett változások számával is, amit jelzési sebességnek, vagy közismert néven baudnak nevezünk.

A hálózati kártyák legelterjedtebb típusa az Ethernet, ez 10 vagy 100 Mbit/sec átviteli sebességet biztosít.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:modem_k.jpg?linkonly}}; {{:informatika:modem_b.jpg?linkonly}}; {{:informatika:halozati_kartya.JPG?linkonly}}; {{:informatika:vezetek_n.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp17.png?nolink |}}


//**18. feladat.**// Az 17. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A **soros (serial)** port az egyik legrégebbi, általános célú kommunikációs port. A soros porton keresztül az információk bitenként kerülnek továbbításra, ezért kevés adat átvitelére képesek. Elsősorban a kis adatforgalmat igénylő eszközök - például egér, vagy telefonos modem - csatlakoztatására alkalmasak.

A **párhuzamos (parallel)** portot általában a nyomtatók közvetlen csatlakoztatására használják. E csatlakozáson keresztül az adatok egy időben két irányba is áramolhatnak, a soros porthoz képest nagyobb sávszélességen.
A **PS/2** portot az IBM fejlesztette ki, kifejezetten a billentyűzet és az egér csatlakoztatására. Ha az egeret a PS/2 portra csatlakoztatjuk, egy COM port felszabadul, amelyre más eszközt köthetünk.

Az **USB (Universal Serial Bus)** egy újonnan kifejlesztett nagy sebességű csatlakozási port, melyet a soros és párhuzamos portok kiváltására szántak. Egy USB porton keresztül maximum 127 külső periféria csatlakoztatható. Napjainkban a nyomtatók és szkennerek többsége rendelkezik ilyen csatlakoztatási lehetőséggel is. Az USB szabvány továbbfejlesztéseként megjelent a nagyobb átviteli sebességet biztosító **USB 2.0**.

Napjainkban az **IEEE 1394** szabványú kommunikációs port - melynek legismertebb változata az Apple FireWire márkanevű terméke - az egyik legnagyobb adatátviteli sebességet biztosító eszköz. Egy IEEE 1394 portra maximum 63 külső eszköz csatlakozhat. Egyik jellemző alkalmazási területe a multimédiás eszközök, például digitális videokamerák számítógéphez történő csatlakoztatása.
 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:csatlakozok.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp18.png?nolink |}}


//**19. feladat.**// A 18. dián szúrja be a képen látható elhelyezésben és méretben a következő képeket:

{{:informatika:csat_utp.jpg?linkonly}}; {{:informatika:csat_usb.jpg?linkonly}}; {{:informatika:csat_tel.jpg?linkonly}}; {{:informatika:csat_koax.jpg?linkonly}}; {{:informatika:kab1.jpg?linkonly}}

hozzon létre 5 szövegdobozban képfeliratokat:

{{ :informatika:pp19.png?nolink |}}


//**20. feladat.**// Az 19. dián hozza létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A **hajlékonylemez** (**FD: Floppy Disk**) egy régóta létező, a legtöbb személyi számítógépen használható háttértár típus, amely kis mennyiségű adat tárolásának és szállításának viszonylag biztonságos és egyszerű eszköze. Az információt egy mágnesezhető réteggel ellátott kör alakú lemezen tároljuk. A mágneslemezen az adatok koncentrikus gyűrűkön - **sávokon** (angolul **track**) - tárolódnak úgy, hogy az író-olvasó fejet a kiválasztott sávra állítva az információ leolvasható.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:floppy_meghajto.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp21.png?nolink |}}


//**21. feladat.**//  Az 20. dián hozza létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A merevlemezes tárak esetében az adathordozó merev, mágnesezhető felületű lemezkorong, amelyből a kapacitás növelése érdekében egy egységben többet is elhelyeztek. Legelterjedtebb merevlemezes tár a **winchester (HDD: Hard Disk Drive)**. Az adatok tárolása lényegében ugyanúgy történik, mint a hajlékonylemezes meghajtóknál, azaz koncentrikus körökben elhelyezkedő sávokban és szektorokban, egy egységben azonban több lemezkorong van elhelyezve.

Átlagos tárolókapacitásuk a kezdeti 10-20 MB-ról 8-30 GB-ra emelkedett, de szükség esetén ma már beszerezhető akár 200 GB-nyi adat tárolására képes merevlemez is. A fejlesztések eredményeként a merevlemez írási és olvasási sebessége megsokszorozódott. ( kb. 50 MB/sec)

 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:winch1.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp22.png?nolink |}}


//**22. feladat.**// Az 21. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A nagy adatmennyiségek kezelését és hordozhatóságát a merevlemezek cseréjét lehetővé tevő, úgynevezett **mobil rackekkel** oldották meg. Ennek lényege, hogy a merevlemezt a számítógépbe épített, fiókra emlékeztető eszközbe szerelik be, melyet könnyen kicserélhetünk vagy magunkkal vihetünk. A mobil rack cseréje általában csak a számítógép kikapcsolt állapotában lehetséges.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:winch_fiok.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp23.png?nolink |}}


//**23. feladat.**// Az 22. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A CD-n tárolt információk típusától függően megkülönböztetünk audio, video és adathordozó CD-ket, az utóbbiakat **CD-ROM** -nak nevezzük. A CD-ROM a legismertebb optikai háttértár. A lemez átmérője 8 cm vagy 12 cm, vastagsága 1 mm. A 8 cm átmérőjű CD-ROM maximális tárolókapacitása 184 MB, míg a 12 cm átmérőjűé 650-800 MB-ig terjed.

A **DVD (Digital Video Disk)** első pillantásra egy CD-re emlékeztet. A DVD-n maximálisan tárolható 18,8 GB adat azonban sokszorosan meghaladja a CD kapacitását. A DVD-t a kilencvenes évek közepén fejlesztették ki csúcsminőségű házimozirendszerek adathordozó eszközeként. A DVD-n a filmeket digitális formátumban, kiváló kép- és hangminőségben, többnyelvű szinkronnal és feliratozással tárolják. Lejátszásához asztali DVD-lejátszó berendezés vagy a számítógépbe épített DVD-olvasó szükséges. A CD-hez hasonlóan a DVD-t is hamar elkezdték számítógépes adatok tárolására használni.

A legtöbb DVD-olvasó alkalmas hagyományos audio CD és CD-ROM olvasására is.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képet: {{:informatika:cd_meghajto.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp24.png?nolink |}}


//**24. feladat.**// Az 23. dián hozzon létre szövegdobozt a következő tartalommal:

A **FlashDrive (Pendrive)** kulcstartó méretű, USB porta csatlakozó memóriakártya. Kis mérete, és közepes kapacitása (manapság 128 – 1024 MB) miatt leginkább a személyes adataink biztonságos tárolására használhatjuk.
A közeljövőben valószínűleg teljesen kiszorítják a floppy-lemezeket.

 

Illessze be a képen látható módon a következő képeket: {{:informatika:pen_drive.jpg?linkonly}}; {{:informatika:flashdrive.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp25.png?nolink |}}


//**25. feladat.**// A 24. dián szúrja be a képen látható elhelyezésben és méretben a következő képet: {{:informatika:alaplap.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp26.png?nolink |}}


//**26. feladat.**// A 25. dián szúrja be a képen látható elhelyezésben és méretben a következő képeket:

{{:informatika:haz2.jpg?linkonly}}; {{:informatika:haz3.jpg?linkonly}}; {{:informatika:haz1.jpg?linkonly}}; {{:informatika:hazbelso1.jpg?linkonly}}; {{:informatika:tap.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp27.png?nolink |}}


//**27. feladat.**// A 26. dián szúrja be a képen látható elhelyezésben és méretben a következő képet: {{:informatika:hazbelso2.jpg?linkonly}}

{{ :informatika:pp28.png?nolink |}}





//**28. feladat.**// Küldje be a **Google Tanterembe** a feladatokat! Másolja a dokumentumok végére az alábbi szöveget:


>> <//**Saját Név**//> jelen nyilatkozatom elküldésével kijelentem, hogy ezt a feladat **önálló munkám**, annak elkészítése során az önálló munka kitétel tekintetében a feladatot kiadó és az azt ellenőrző oktatót **nem tévesztettem meg**. 
>> Jelen nyilatkozat elküldésével tudomásul veszem, hogy amennyiben a feladatot nem magam készítettem, a tárgy oktatója befogadását és **a félév aláírását megtagadja**.

Csatolásként tartalmazza a prezentációt!
II. RF KMF DokuWiki

Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen

Eszközök az oldalon
